Maros Művészegyüttes
Sütő András 1982-ben a következőket írta a Maros Művészegyüttesről:
„Az együttes legfőbb ihletforrása a népdal és a néptánc. Ki tudná vajon e forrás titkos ereit - a térben és időben szerteágazó csermely - indázatát - fölmérni? A folklór úgy áramlik felénk az időtlenségből, ahogyan a mitológia küldi ma is hervadatlan metaforáit, az emberi szemlélet történelmi változásainak lenyomatait. Egy dallamfoszlányból, táncfigurából apáink arca és mozdulata sejlik föl a jelen színpadán, a megszólalt és táncra perdült élő hagyomány megtartó erejével. Elvész, aki mindenestől megragad a múltban, és lassú kihalásra ítélt a történelmiségben gyökértelené tett emberi közösség. Múlt, jelen és jövendő hármas dimenziójában élünk: nemcsak az álmainkat: apáink arcát is magunkkal visszük, a múltnak minden értékteremtő energiáját. E szakadatlan folyamatosságban keressük erőnk s eszméink szerint az örök változás és változtatás kedvező módozatait. Ebben a keresésben és kötelező emlékezésben jelent számunkra szellemi eszméltető erőt a Maros Művészegyüttes. Testvérnépek szellemvilágára nyit ablakot, ha román, avagy német dallamot énekel, sajátosságunk méltóságának jegyében szólal meg, ha csíki vagy bihari magyar balladát elevenít fel régmúlt századok homályából. Negyedszázada működik. Újabb tapsos évtizedeket!”
A Maros Művészegyüttes repertoárjában olyan művek szerepelnek, mint: a Sodrásban, Édesanyám rózsafája, Apám tánca, Kalotaszeg, Egy más világ kapuján, De sok falut, de sok várost bejártam, A víz szalad, a kő marad..., valamint a Fehérlófia, Édes kicsi Jézusunk, Mátyás király álruhái, Kőműves Kelemen. A folklór és táncszínházi elemeket ötvöző produkciók meghódították a belföldi és külföldi közönséget.
Jelenleg a Maros Művészegyüttes 13 pár táncossal, 5 tagú zenakarral együtt meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában.
A Szent György Napokon a Maros Művészegyüttes magyar tagozatát az együttes ifjúsági csoportja képviseli, akik erdélyi magyar és cigány táncokat mutatnak be, népdalokkal tarkitva.
Fellépés: Április 25., vasárnap, 15 óra – B színpad (Szent György tér)
Sütő András 1982-ben a következőket írta a Maros Művészegyüttesről:
„Az együttes legfőbb ihletforrása a népdal és a néptánc. Ki tudná vajon e forrás titkos ereit - a térben és időben szerteágazó csermely - indázatát - fölmérni? A folklór úgy áramlik felénk az időtlenségből, ahogyan a mitológia küldi ma is hervadatlan metaforáit, az emberi szemlélet történelmi változásainak lenyomatait. Egy dallamfoszlányból, táncfigurából apáink arca és mozdulata sejlik föl a jelen színpadán, a megszólalt és táncra perdült élő hagyomány megtartó erejével. Elvész, aki mindenestől megragad a múltban, és lassú kihalásra ítélt a történelmiségben gyökértelené tett emberi közösség. Múlt, jelen és jövendő hármas dimenziójában élünk: nemcsak az álmainkat: apáink arcát is magunkkal visszük, a múltnak minden értékteremtő energiáját. E szakadatlan folyamatosságban keressük erőnk s eszméink szerint az örök változás és változtatás kedvező módozatait. Ebben a keresésben és kötelező emlékezésben jelent számunkra szellemi eszméltető erőt a Maros Művészegyüttes. Testvérnépek szellemvilágára nyit ablakot, ha román, avagy német dallamot énekel, sajátosságunk méltóságának jegyében szólal meg, ha csíki vagy bihari magyar balladát elevenít fel régmúlt századok homályából. Negyedszázada működik. Újabb tapsos évtizedeket!”
A Maros Művészegyüttes repertoárjában olyan művek szerepelnek, mint: a Sodrásban, Édesanyám rózsafája, Apám tánca, Kalotaszeg, Egy más világ kapuján, De sok falut, de sok várost bejártam, A víz szalad, a kő marad..., valamint a Fehérlófia, Édes kicsi Jézusunk, Mátyás király álruhái, Kőműves Kelemen. A folklór és táncszínházi elemeket ötvöző produkciók meghódították a belföldi és külföldi közönséget.
Jelenleg a Maros Művészegyüttes 13 pár táncossal, 5 tagú zenakarral együtt meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában.
A Szent György Napokon a Maros Művészegyüttes magyar tagozatát az együttes ifjúsági csoportja képviseli, akik erdélyi magyar és cigány táncokat mutatnak be, népdalokkal tarkitva.
Fellépés: Április 25., vasárnap, 15 óra – B színpad (Szent György tér)
© - Szent György Napok 2010 - Szerzői jogvédelem