Megújulva tér haza a Szent György Napokra a Székely Nemzeti Múzeum legnagyobb értéke, az Apor-kódex. Április 22-én, csütörtökön 17 órakor a múzeum Bartók Termében Vargha Mihály, az intézmény igazgatója ünnepélyes keretek között veszi át a kódexet Boka Lászlótól, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatójától.

Az öt évszázados Apor-kódex egyebek mellett a negyedik magyar irodalmi műnek tekinthető Huszita Biblia zsoltárait tartalmazza. A kéziratot a századok során ért károsodásokat restaurátora sorolja: A kitépett lapok hiánya miatt a könyvtest összeesett, a kódex lapjait többször károsította víz, a beázott lapokon penészgombák telepedtek meg, valószínűleg ezek okozták a tinták kötőanyagainak bomlását is, ez pedig az írás elhalványodásához, a tinták porlásához vezetett. A legjelentősebb pusztítást a tintamarás okozta, vélhetően azért, mert a tinta keverése során az összetevők arányát rosszul választották meg, esetleg pontatlanul követték a receptet. A károsodás során először barna udvar jelent meg az írás körül, majd a betűk vonala és kötései mentén a papír eltört, szétnyílt, ezt követően az írásból betűk, sorok estek ki.


A kódex restaurálását a Romániai Országos Könyvtárral való partnerség tette lehetővé, és az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló és Kötészeti Osztálya végezte el: Érdi Marianne osztályvezető, valamint Tóth Zsuzsanna restaurátor művész több hónapos, Sepsiszentgyörgyön is végzett munkáját dicséri. Mindezt a 2009-ben tartott Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből támogatta a budapesti Balassi Intézet, a munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak.

A kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmás kiadása is elkészült Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, és csak az ötvenes években került vissza Sepsiszentgyörgyre.